Bemutatkozás


A Széf-97 Kft. 1997-ben alakult, jelenleg francia-magyar közös vállalatként működik budapesti székhellyel.

Francia partnerünk a széfeket és postaládákat, zárakat gyártó Decayeux cégcsoport, mely 1872-ben alakult. A cégcsoport a biztonságtechnikai termékek piacán jelentős pozíciót foglal el Európában, például piacvezető a postaláda, széf gyártásban. Több országban van leányvállalata, évi 100 milliós Eurós forgalommal.

Az említett széfeket gyártó cégcsoport képviselete mellett az elmúlt esztendők kitartó munkájának, dinamikus piackutató és piacépítő tevékenységének köszönhetően, mára már számos, - a biztonságtechnikában ismert és elismert - gyártó képviseletét látjuk el (pl.Technomax széfek, Sentry széfek) Magyarországon kizárólagos vagy társ importőri megállapodások alapján.

A gyártók mindegyike nemzetközileg elismert biztosítási rendszer szerint dolgozik. Felhasználóik biztonsága érdekében folyamatos fejlesztéseket végeznek, új és újabb biztonsági megoldásokkal szerelik fel széfeiket, termékeiket.

A Széf 97 Kft. szintén dinamikus fejlődést tudott elérni az elmúlt években, melynek kézzel fogható példája, hogy 2009-ben egy 500 m2-es saját raktárat, valamint kis- és nagykereskedelmi üzletet tudhat magáénak. Széles, stabil választékkal állunk vevőink rendelkezésére. Ha széfet, postaládát vásárolna, keresse fel üzletünket.

Kínálatunkban megtalálható biztonságtechnikai termékek:

  • Széfek - faliszéfek, bútorszéfek, szállodai széfek, tűzálló széfek
  • Páncélszekrények
  • Dataszéfek, média boxok, adattárolók
  • Iratszekrények, iratszéfek
  • Fegyver tárolók
  • Pénzkazetták
  • Kulcskazetták
  • Tűzoltó készülékek
  • Postaládák
  • Biztonsági hengerzárbetétek
  • Lakatok, másodzárak
  • Fő- vezérkulcsos zárrendszerek tervezése, kivitelezése

Termékeink zömét raktárról, azonnal biztosítjuk. A megrendelésre behozott termékek átadási határideje meglepően rövid.

Szolgáltatások:

Biztonságtechnikai szaktanácsadás, ajánlatkészítés, szerviz, széfek rögzítéss, oktatás, házhozszállítás.

Postaláda történet

A levéltitok megőrzése manapság is fontos, betartandó szabály. Az első levélszekrények megalkotásánál (XVI. század), és az azt követő időkben, a köztéri gyűjtőládák használatánál a teljes levélbiztonságot, valamint a magán- és üzleti levelezés megóvását tartották szem előtt. Kezdetben a templom elé kihelyezett faládákban a lakosok ismeretlenül bedobhatták üzeneteiket, hogy a hatóságokat összeesküvés híréről vagy bármely veszélyről értesítsék. Az első magyarországi postaládák 1830-tól, Nagyvárad és Budapest utcáin jelentek meg, s számuk néhány évtized alatt a többszörösére nőtt. A magánlevelezés a levéljegynek, a bélyeg elődjének elterjedésével terjedt el, mivel a lakosság ezentúl szabadon vásárolhatta a cakkos szélű bélyegeket, és az 1867-es Kiegyezés után, segítségükkel már a hazai, piros-fehér-zöld színű, koronás levélládában bocsáthatta útjára legféltettebb titkait. A postahivatalok hálásan tekintettek az új intézményre, ahogyan az emberek nagy része is elégedetten használta az új kommunikációs formulát, mivel nem kellett hosszadalmasan sorba állni a levelek föladásánál, és a tarifát sem kilométer arányában állapították meg. A nagy forgalomnak köszönhetően, a postaláda-gyártás is föllendült, és többféle típus látott napvilágot. A kézi ürítésűt fölváltotta a gépi, a kulcsost, az automata; végül, a Millennium idején a legtöbb példány öntöttvas lábakat kapott, hogy utcabútorként már ne csak rideg használati tárgyként jelenjék meg az utcákon, hanem művészi értéket is hordozzon.

Aki viszont leveleket ír, az előbb-utóbb kap is, így az emberek elkezdtek saját postaládákat vásárolni. Megjelent a kültéri postaláda a bérházakhoz, az ajtónyíláshoz szorosan illeszkedő postaláda a zárkózott családi házak részére, a kollektív postaláda jó szomszédok részére, majd a városiasodás hatására, a falakat beborító postaládák társasházak részére, sőt, a szépen kiképzett klasszikus levélszekrények a műemlékek falára. Az emberek azonban – talán kissé hűtlenül –, gyorsan váltottak, és levelezésüket is az elektronikára bízták. A villámlevél vagy e-mail megjelenésével egyre kevesebben körmölnek tollal papírra, a közösségi oldalakon és a chat-csatornákon a tiszavirág életű hozzászólások gyorsan enyészetté válnak. Nem elhanyagolható szempont azonban, hogy a szöveg tetszés szerint manipulálható. Ezt tudván, az üzleti világban továbbra is a postán kiküldött értesítők, levelek számítanak hitelesnek. A Magyar Posta, reagálva az igények visszaesésére, a postakürtös emblémával díszített utcai postaládák cseréjét tervezi, de az igazán igényesek tudják, az üdvözlet azért mégiscsak írott, papírképeslapon mutat a legjobban.

 

Megfelelő a postaládám?

A postai szolgáltatásokat és minőségi követelményeket a 79/2004. [IV. 19.] számú kormányrendelet szabályozza. Ez alapján a postaládának (levélszekrénynek) az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

A levélszekrényt kertes ház cím szerinti bejáratánál, többlakásos épület (irodaház, üzletház és egyéb hasonló jellegű intézmény) bejárata közelében, egy csoportban, címhelyenként külön-külön kell elhelyezni.

Lakópark, ipari park, gyártelep esetén a telek bejáratánál (a portaszolgálatnál) egyéb esetben a címhely ajtaján kell felszerelni úgy, hogy a postai kézbesítő ahhoz biztonságosan hozzáférjen.

A bedobónyílásnak a földtől, padlószinttől mért távolsága 700 mm és 1700 mm között (különleges esetekben 400 mm és 1800 mm között) kell lennie.

A levélszekrényt névvel, emelet-, ajtószám-, illetve lakásszám-megjelöléssel kell ellátni.

A levélszekrény kialakításának olyannak kell lennie, hogy abban a postai küldemény biztonságosan és sérülésmentesen elhelyezhető legyen és ahhoz jogosulatlan személy ne férhessen hozzá.

A bedobónyílás mérete nem lehet kisebb, mint 30x230 mm.

Ezek hiányában a postai szolgáltató megtagadhatja a küldemények kézbesítését.